Ajándékba csak a szánalmat adják, az irigységet neked magadnak kell kiharcolnod.

Moldova György
" Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz! "

2011. április 21., csütörtök

álomországban ébredtem....

ÁLOMORSZÁGBAN ÉBREDTEM....




Egy éji angyal száll a fellegekben
Egy édes, napsütötte reggelen.
Eltévedt a hatalmas csillagtengerben,
Miközben vitorlázott a Széllel sebesen.

Egy égi folyamon úszva lefele
Súgja, az angyalok mit üzennek.
Csodás hangjától elbűvölve
Ébredek fel ezen a reggelen.

Új erőre lelve kelek fel
És gondolkodom, ma mi is legyen.
Az angyalok azt kérték tőlem,
Hogy múltamból mindent kitöröljek.

Kilépek az ajtón és csodálattal nézem,
Hogy a felhők hogy suhognak az égen.
Radírokká változva törlik ki belőlem
Az összes emléket. Ellopják tőlem.

Felszabadulva a múltam alól,
A Szabadság ölel magához.
Puha, lágy kezeivel orcám érinti meg
És azt mondja: "Örökre a tied leszek".

Elenged, és az égbe szállok tőle.
Suhanok, szárnyalok csak előre.
Angyallá változok lassan. Fehérre
Cserélem le a kopott, sötét testet.

Egy csendes tó partján szállok le.
Gondolataimba merülve lefekszem.
Elalszom, álomra hajtom fejem
És a valóságban ébredek fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése