Irritábilis bél szindróma: hasfájás, puffadás

Szerintem megfejtettem a Fanny alhasi fájdalmának okát......
Régóta nem jövünk rá ,mi a baja. Lehet, hogy mondom a dokinőnek, nézze meg ezeket a diagnózisokat...Minden ráillik a Csibe bajára.....

Az irritábilis bél szindróma a vastagbél működészavaraira visszavezethető tünetegyüttes, gyakran hallhatjuk rövidített elnevezését, az IBS-t. Az irritábilis kifejezés jelzi, hogy a panaszok hátterében a bél fokozott érzékenysége és megváltozott működése áll, a panaszok hátterében ugyanakkor semmilyen szervi eltérés nem mutatható ki.

Az IBS gyakorisága, tünetei, felismerése

Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás

Az IBS olyannyira gyakori betegség, hogy a meghűlések után ez a munkahelyi és iskolai hiányzások második leggyakoribb oka. Az IBS olyan kórkép, amely férfiakon és nőkön egyaránt előfordul, de a nőknél gyakoribb. Általában fiatal korban kezdődik, és változó erősségű panaszokkal sokáig elkíséri az érintetteket. A különböző felmérések adatai alapján Európa különböző országaiban az IBS a lakosság 9-23%-át érinti. Magyarországon 15% érintettséggel számolva mintegy másfélmillió embernek van ilyen jellegű panasza.

A vastagbél felépítése

A vastagbél felépítésének, valamint működésének kissé elmélyültebb ismerete nélkülözhetetlen az irritábilis bél szindrómára jellemző panaszok, a szóba jövő kezelési lehetőségek és a tennivalók pontos megértéséhez.

A vastagbél a bélcsatorna alsó, körülbelül 120-130 cm hosszú szakasza, amely a vékonybél becsatlakozása alatt mintegy 15 cm-rel, a jobb csípőlapátnál, vakon kezdődik (vakbél). A belső felszínt nyálkahártya béleli, majd kifelé haladva az érellátást biztosító kötőszövetes zóna, azután a hosszanti és körkörös izomból, valamint számtalan idegelemből felépülő izomréteg, végül a vastagbelet kívülről borító hashártya következik.

A vastagbélben a születés utáni néhány nap során nagyon változatos (egyénenként eltérő) összetételű és hatalmas tömegű baktériumflóra telepedik meg.

Tünetei, felismerése

Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy az IBS nem vastagbélgyulladás (colitis), és nem alakul ki belőle daganatos betegség.

A két jellemző panasz a hasi fájdalom és a székelési zavar, mely utóbbi lehet hasmenés, székrekedés, ürítési zavar, nyákos széklet, vagy ezek kombinációja. Gyakori kísérő tünet a haspuffadás, a rossz közérzet, az alvászavar, a nyugtalanság, a nyomott hangulat vagy egyéb lelki/hangulati probléma. IBS-ben a hasi fájdalom feszítő, húzó vagy csavaró jellegű, nyugtalanító. A nőknél gyakori, hogy a fájdalom a munkavégzés kezdetén fokozódik. Leggyakrabban az alhas valamelyik oldalán jelentkezik, gyakran összefügg a székeléssel.

Gyakori a fokozott gáztermelés, de a kiürített bélgáz mennyisége gyakorlatilag nem változik. A belek korgása, intenzív és hallható mozgása kíséri a kellemetlen tüneteket.

E panaszok mellett a leggyakoribbak: a szegycsont mögötti égető fájdalom, az étkezés után hamar jelentkező teltségérzés vagy hányinger, savas felböfögés.

Az orvostudomány mai álláspontja szerint a panaszok és tünetek kialakulásában szerepet játszhatnak a bél mozgászavarai, a bélfal fokozott érzékenysége, a bélcsatornában található idegelemek és a központi idegrendszer működési zavara, a fájdalom kóros megélése, illetve ezek kombinációja is.

Sokáig úgy gondolták, hogy az IBS tüneteinek egyetlen lehetséges oka a bél mozgászavara. Az IBS-ben szenvedők emésztőcsatornájában a táplálék áthaladásának ideje (tranzitidő) kétségtelenül igen változó. Lehet lassú, ilyenkor székrekedéssel kell számolni, és lehet gyors, amely hasmenést idéz elő, sőt a két jelenség gyakran kombinálódik vagy váltakozik. A híg, gyakoribb széklet, az egymás után jelentkező székelési inger (a kiürülés hiánya) vagy nyákos széklet váltakozhat a bogyós, nehezen üríthető széklettel.

Számos külső körülmény alapvetően befolyásolja a bélmozgást és a székelés ritmusát. Ilyen lehet pl. az utazás, főként, ha jelentősen eltérő életkörülmények között zajlik vagy több időzónát érint, de egy szokatlan étkezés, a nagy pszichés teher, a vizsgadrukk is ugyanebbe a kategóriába sorolható.

Kezelés, megelőzés

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan szer, amellyel a tüneteket egyszer s mindenkorra meg lehetne szüntetni.

A túlzások kerülése (rendszeres étkezés betartása, a nagy és nehéz étkezések, "a nagy kilengések" kerülése, a fokozottabb fizikai aktivitás, a stresszhelyzetek kerülése vagy helyes kezelése stb.) általában jótékony hatású.

A stressz csökkentése, illetve a stresszhelyzetek megfelelő kezelésének elsajátítása szintén az életmódi tanácsok része. Jótékony hatású lehet az átmeneti környezetváltozás és a szabadidő kihasználása. Ha megfigyeljük, hogy bizonyos fajta étel vagy ital fogyasztása után jelentkeznek vagy fokozódnak a panaszaink, az orvos legtöbbször azt tanácsolja, hogy néhány hétig kerüljük azokat.

A gyógyszeres kezelés alapja a vezető hasi panasz enyhítése vagy megszüntetése. Az irritábilis bél szindrómában javasolt fájdalomcsillapítók és görcsoldók egy része orvosi javaslat (recept) nélkül is hozzáférhető. IBS-ben a csoportterápiás, relaxációs kezelésen alapuló eljárások mellett egyes esetekben sikerrel alkalmaznak hipnózistechnikát.

Az IBS prognózisa az életkilátásokat illetően jó, a gyógyulást illetően azonban nem. A tünetek általában fiatal felnőttkorban kezdődnek, és több évtizedes lefolyásra számíthatunk.