Ajándékba csak a szánalmat adják, az irigységet neked magadnak kell kiharcolnod.

Moldova György
" Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz! "

2011. április 21., csütörtök

ragyog az ég...

RAGYOG AZ ÉG....



Most jön a nap rejtekéből,
Tündököl hát az ég alja,
Ahol éri ott ragyogja.
Új nap indul, új eséllyel,
Tele a szív reménységgel.

Világít vakítón a nap,
Lágy kékjével eltölt az ég.
Friss a szíved, tettre kész,
Már nem kell semmi más,
Csak a cselekvés.

Eltűntek a bárányfelhők,
Tiszta az ég.
S mégis a forróság emészt.
Szorítja a torkom, fulladok.
Itt vagyok előtte, s mégis
Ki sem mondhatom.

Hűl az idő, de az ég,
Az ég még mindig ragyog.
Kimondom hát, lesz ami lesz,
Kell a szívnek, kell ez nekem.
Ha igen, ha nem,
Ezután könnyebb lesz minden.

Vörös, rózsaszín,
Kék és narancssárga,
Itt van a színek kavalkádja.
Velem marad,
Szívem melengeti,
Új kalandot, új színt hoz,
Hogy a szürkeséget felváltsa
A szivárvány ragyogása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése