Ajándékba csak a szánalmat adják, az irigységet neked magadnak kell kiharcolnod.

Moldova György
" Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz! "

2011. április 21., csütörtök

CSILLAGNAK ÁLMODTALAK....



Csillagnak álmodtalak.
Ragyogtál fejem felett.
Édentől kelet felé
mutattál utat nekem -
mutattál jövőt nekem,
színeset, tapinthatót,
emberi érzésekből
megácsolt lélek-hajót.
Hegyek fölött, ha felkel a nap,
harmatcseppel köszöntelek.
Fényességben ringatózunk.
Minden élmény közös legyen.

Sziromnak álmodtalak.
Bársonyos csók arcomon.
Világok világának
emlékeként hordozom -
hordozom, amíg élek;
eleredt eső alatt,
felszáradt könnyek által
éltető remény fakad.
Hegyek fölött, ha felkel a nap,
rád terítem a lelkemet.
Fényességben ringatózunk.
Minden álmunk igaz legyen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése